2010. november 30., kedd

Szent András napja

Ma van András apostol ünnepe.
Figyeljünk fel nagyon Jézus eme tanítványára, mert annak ellenére, hogy Isten Igéje nem sokat emlegeti, nagyon sok fontosat tudunk tőle tanulni.
Számomra azért fontos, mert amint megismerte Jézust, azonnal odavitte Hozzá Pétert, azt a Pétert, aki később az ősegyház vezetője lesz! András oda tudott vinni egy embert Jézushoz, aki nagyobb lett, mint ő, aki talán megtanulta az Urat jobban szeretni, mint ő.
Én is szeretnék Jézusnak ilyen tanítványa lenni, hogy akiknek én hirdetem Jézust, ők jobban szeressék, mint én, ők jobban hirdessék, mint én!
Egy kis olvasnivaló!

Valamit minden András ismerősömnek áldott névnapot;)

Damaszkusz kurzus - élménybeszámoló


A csapat női részlege.

Ilyen sok új élmény engem régen ért egyetlen hétvége alatt. Mondom ezt a jó tömény és velős Pannonhalmi kiruccanásunk után, de tényleg:-)

Kezdődött azzal, hogy az előkészületek alatt olyan feladatokat is megcsináltunk, megoldottunk, amelyek egészen távolt álltak tőle: hátteret rajzoltam! Én és a rajzolás, na ... De mégis és ment és nem is lett randa, persze a technikán még volna mit csiszolni, de az Úr bátorságot adott ehhez az új területhez és még meg is áldotta a próbálkozásomat, dicsőség Neki!
És azt még hozzátenném, hogy a maszatolás szénnel annyira megtetszett a többieknek is, hogy eme háttér mindenkinek őrzi a keze nyomát:)
Mindig volt valami, amin lehetett nevetni, elég volt csak egymásra néznünk, hiszen a színdarabok próbáján észrevettünk, hogy minden lányka fekete felsőbe van. Az előkészítő délutánon mindannyian barna pulcsiba libegtünk be és amit már senki sem fog elhinni, de tényleg nem beszéltünk meg, a kezdő napon mindenki belilut:)Még vacsorázni is el tudtunk menni, kiöltözve, étterembe.

Izgalmas volt, hogy nem csak a szegedi csapat állt össze erre kurzusra, hanem voltak "vendégmunkások" is, természetesen az ország másik végérő;) Most természetese sajog a szívem, hogy milyen messze vannak és nem tudunk minden egyes szolgálatra együtt menni, mert nagyon jó volt velük dolgozni.A tiszta szemű parasztfiú a király előtt.

A részvevők közül már sokakat ismertünk, nem ez volt az első közös hétvégénk, az új, távolabbról érkezőkkel kapcsolatban pedig csak ismételni tudnom magam, sajnos nagyok a távolságok:(.
Orsi és Zsolt behozta a buszmegállót, hiába kinn esett és hideg is volt.

És hogy mi mindent csináltunk: Jézus, Jézus, Jézus, aki a damaszkuszi fényben megjelent Pálnak! És mindent megváltoztatott az ő életében. És ha Pállal ez megtörténhetett, velünk miért ne?
Hogy mi minden változott? Minden erről szólt, minden ima, tanítás, ének (és még új ének is született a kurzus alatt), színdarab (amiből most jó sok volt).
Hogy mi minden változik bennünk, miután Jézus belép ez életünkbe? Ez egy hosszú történet, sokakba már régóta tart, másokba most indult és lesznek még, akikbe ezután fog elindulni, ha mi tanulunk Páltól és hirdetjük az evangéliumot!

2010. november 22., hétfő

Ötlet(kap)tár - kérés


Dd hetet tartunk Bernáttal, már van pár ötletem, de a hétvégi hajtás miatt most nincs előre megírt programom, ezért minden nap azt csináljuk, ami előző este szembe jut vagy játék közbe.

Dd betűt csináljuk, dióval számolunk etc
ja, és D, mint Damaszkusz;) Egész héten:)

Van valami jó ötletetek?

Ötlet(kap)tár


Ötleteink mindig vannak, némelyiket megvalósítjuk, másokat félre rakunk, megint másokat elfelejtünk. És sokszor ötlethiányba szenvedünk, mert vagy egyáltalán nincs vagy csak kevés.
Az Ötlet(kap)tár ötlete pont ilyen helyzetek végett jött létre, fogalmazódott meg az alapgondolata.
Most ismertetném, hogy hogyan is működne mindez a gyakorlatban.

A képet háromféleképpen lehet felhasználni:

1. Amikor ötletre van szükséged.
Azaz, írsz egy bejegyzést, hogy milyen témához van szükséged ötletekre. Kirakod a képet, lelkes ötletelők pedig felfigyelnek rá. Lesznek, akik kommentbe azonnal le is írják, mások...

2. Ötletet adó ír egy bejegyzést a blogjára.
Észrevetted, hogy ötletet kér valaki, de nem kommentet, hanem inkább posztot szeretnél írni róla a blogodban. Fogod a képet, meg az ötleted, megírod a posztot, majd a linkjét bevágod a kérő poszt kommetjébe.

3. Ötleted adó korábbi posztjába.
A témában már posztoltál, újat nem írnál, akkor illeszd be a képet a korábbi posztba, és a linket tedd ki az ötletkérő poszt kommentjei közé.

Itt egy kisebb kép, ezt is fel lehet használni, ha valakinek a nagy túl nagy:

+ Híresztelni
Ha tetszik ez a kezdeményezés, de még épp nincs ötleted, vagy nincs kérés, amire reagálnál, és szeretnéd, hogy mind többen tudjanak erről, hogy ilyen van.

És hogy mire is jó mindez,
- ötletlejünk, mert az jó
- közösségi összetartozás erősítése
- segíteni, mert az egyszerűen jó

Legyetek egymásnak alárendeltjei Krisztus iránti tiszteletből.
Ef 5,21

2010. november 18., csütörtök

Ködös nap



Mi még gyorsan két csapatra oszlunk, Bernát színházba, Kaleb babamamára megy, de a délutáni alvás után ködös tematikát kezdünk, elvégre felénk ez az első ködös nap.

Ha van valami jó ötleted a ködös tematikához, kommentelj;)

2010. november 16., kedd

Pannonhalma - Bandász napok

Sok remek programon vettem már részt életembe, de ez több tekintetben felülmúlta az eddigi SzentAndrisos tapasztalatomat!
- szervezők profizmusa, nem csak az előmunkálatokba, de a helyszínen történő kooridnálással, kiemelkedő volt (mindkét leányzó többemberes munkát végzett, kimerültek voltak, de ez mégsem látszódott rajtuk, jókedvűen, nyugodt kiegyensúlyozottsággal és egetrengető humorral terelgettek minket)
- helyszín: hiába, Pannonhalma;)
- résztvevők: oly sok ember, akit nagyon szeretek, akikkel öröm volt tanulni és kikapcsolódni
- szakmai rész: a színházas műhely teljesen kikészített, rengeteg időnket, energiának elemésztette, rezegtek a lelkek, de tapasztaltabbak, ésszerűbbek lettünk a végére és az Úr minden pillanatban formált minket
- programok: hogy én mennyit nevettem;) kreatív, ötletes, kiegyensúlyozott
Nem a kép miatt nevet mindenki, tényleg ennyire vicces volt!
Tehát, csütörtökön futottunk be Pannonhalmára, előtt autókázunk, valamit pihentünk az ikeába, mert finomat lehet ebédelni és pár dolgot még be kellett szerezni.
Este Bandi Bál volt, tanultunk táncolni, ettünk fincsi batyusat és elkezdődött a vasárnapig tartó traccsparti, mert néhány emberrel bizony mindig ott lehetett folytatni a beszélgetést, ahol pár órára, napja, hónapja, éve abbahagytuk.

Péntek: A színházas műhely kicsit keményebbre sikerült, mint a többi és mint ahogy vártuk, mert nem csak délelőtt tartott, mint a többi, hanem délután is összegyűltünk. Bernát a gyerekvigyázókkal volt, Zsolt pedig a tanító 1-ben.
Hiába, a katica itt is érdekes.
A mi műhelyünknél nem ültünk a babérjainkon, első pillanattól kezdve tevékenyen résztvettünk. Két rátermett színészlányka terelgetett minket, akiket mostanában az mozgat, hogy a színházat, a színdarabokat hogyan lehet az evangelizációban használni, mert hogy lehet, ahhoz nem fér kétség!
Ezen a napon gyakorlatoztunk, bejártuk a terepet, nyitott szemmel, csukott szemmel, két mondatot ismételtünk, végig kaptunk instrukciókat, amelyekkel engem lenyűgöztek, mert egyetlen utasítással képesek voltak úgy irányítani, hogy az adott "színészpalánta" látványos fejlődésnek indult, hogy a "színpadi" ténfergés egyszemélyes színdarabbá változott.
És ami még megdöbbentett az az volt, hogy nem azok voltunk a csoportban, akik a Szentandrisos darabokban brillírozni szoktunk, többen voltak olyanok, akik egyáltalán nem szeretnek kiállni, ilyesmikben résztvenni. Őket figyelni az egész hétvégén hatalmas ajándék volt!
Nagyon tetszett, hogy mindenki dolgozott, résztvett, beleállt a játékba, senkit se kellett noszogatni, nem kellett pattogni, hogy tartani kell a tempót etc. Szeretek így műhelyezni!
A délután kicsit lazább volt, műhelyeztünk egy kicsit, majd versenyek következtek, palacsintasütés, szumósok és a lányok szkanderversenye!A képen két igazgató is látható;)
A fényképész és a tűzoltó, két gyermekkel felszerelve palacsintát süt.
Kicsit harcias, de ő legjobb partner a színpadon;)!A legszebb és a legerősebb szkanderos!
Misére a kápolnában gyűltünk össze, kicsit kicsinek bizonyult, oly sokan voltunk:)
Este: éjszakai túra, csak hat kilométert mentünk, de olyan hatalmas ajándék volt, hogy ott lehettem! A fiúkat bevállalta Zsolt, és nem volt semmi gond!

Szombat: Műhely folytatódott, két csapatra osztottak minket és színdarabot csináltunk, nem semmi munka kezdődött, néha olyan érzésem volt, mintha őröltek volna, délután sikeresen el is sírtam egyszer magam, hogy most képtelen vagyok mégegyszer eljátszani, mert már fáj. Deeee, a remek mentoraink még ezzel is képesek voltak mit kezdeni és pár perc múlva én mondtam, hogy akkor csináljuk megint, mert menni fog és tényleg ment!
Utána jött a színészműhely csúcspontja, legalábbis én annak éltem meg: a játék neve: Stop! Kétszemélyes jelenet, stop! szóval meg kell állítani és helyet kell cserélni az egyik szereplővel és egy egészen más jelentet kezdeményezni abból a képből, beállásból, ahol a megállítást megtörtént.
Én nem hittem, hogy ennyi vicces szituáció létezik! A héten kipróbáltuk ezt a játékot a szegedi teamel, és itt is nagy sikert aratott! Pedig csak unatkoztunk és kezdeni akartunk valamit, remélem az Úr ad még nekünk ilyen unalmat:)
Délután csapatversenyek voltak, őszinte leszek, én nem szeretem az ilyen versenyeket, mert tapasztalatom szerint csak arra jók, hogy a csapatok között feszültségek legyenek {igen, itt is volt rá próbálkozás, de minthogy senki sem akart veszekedni, így nem lett gond és legalább lehetett gyakorolni a megbocsájtást}. A feladatok viccesek voltak és ötletesek, némelyiket jobban is át lehetett volna gondolni.Nekifeküdtünk a feladatnak.
Szentmise a bazilikában volt, annyira nagyon szép, de ezt már máskor is megállapítottuk! És a zenész csoport kapott az úrtól egy új dalt, azt énekeltünk, rengetegszer és biztos vagyok benne, hogy fogjuk is még egy párszor.
És eset jött, ami még nem volt! Kinyitott a Bandi Bár és kareoki verseny vette kezdetét. És nem hasonlított nyilvános kivégzése, sőőőt, általában együtt énekeltünk, márha a röhögéstől bírtunk. Még zsűri is volt, akik értékelése szintén maradandó nyomokat hagyott maga után.

Vasárnap: műhelybemutatók, mi a színdarabbal .
Majd az igazgató beszélt;)
Mise a kápolnában, csodálatos volt!

Tanúság: Jézus kezében minden Band-Ász!

El se tudjátok hinni, hogy mennyire hiányzik nekem azóta is az ott összegyűlt csapat. Csak Pál mondatával tudom kifejezni, amit pont ma olvastam:
Mert Isten a tanúm, mennyire vágyódom mindnyájatok után Krisztus Jézus szeretetében!
Fil 1, 8

2010. november 10., szerda

Hazaértünk

Jártunk Pannonhalmán, színházas műhely, csapatverseny, palacsintasütés, keroke és pazar barátok!
Továbbálltunk Gitékhez, csavargás, hatalmas beszélgetések, babamama klub, ebéd Pepitáéknál.

Na, ennyi történt velünk:)
Részletekkel jövünk később!

2010. november 3., szerda

Úszás


Bernátot amit lehetett vittük babaúszásra, Kalebbel se lesz másképp, főleg, hogy láthatóan ő is rajong a vízért.
Persze most a helyzet nem olyan egyszerű, mint egy kisbabával, így egy kicsit nagyobb előkészítést, szervezést igényel.
Először is Bernáttal kezdtem, ma volt az első alkalom {ami azért húzódott, mert nekem nem volt fürdőruhám}. Az öltöző kifejezettem nem tetszett neki, ötletem sincs, hogy miért, szabályos hisztit kerekített, de azért aránylag könnyen átöltöztünk, és elindultunk úszni.
A vízhez érve már nem kellett kérvényt benyújtani;)
Nagyon ügyes volt, tény, hogy soha sem félt a víztől, tény, hogy sokat foglalkoztunk vele, hogy ne is féljen, avagy később se alakuljon ki nála a félelem.
A medence széléről lazán beleugrott úgy, hogy fogtam a kezét, majd le is merültünk sokszor a víz alá. Lehetett húzni háton, hason, aláálltunk a vízsugárnak, lépcsőztünk, deszkáztunk, és kétszer kellett elindulni öltözködni, bár ha rajta múlik, szerintem most a vízben aludna és nem az ágyában.
A víz alatt sem félt, sokszor elmondtam neki, hogy a vízben kifelé fújja a levegőt.
Ezt itthon rengeteget gyakoroltuk, eleinte "mélyedést" fújtunk a vízbe, amikor fürdött, majd bugyborékolt is, majd az egész arcát beletette. Így egyáltalán nem volt ismeretlen számára az utasítás.

A vízrajongás nálunk akár családi hagyománynak is nevezhető, a fenti képen én vagyok a bal oldalon taposó kis fogváltós;)De be kell vallani, anno az edzések, az babaúszás messze nem volt olyan fárasztó, mint most a két és félévessel végigpörögni másfél órát a medencében:)
A képen még Bernát piciként, mos tis nagyon csípte a háton úszást.
Helyszín: Algyő, Borbála fürdő

2010. november 2., kedd

Túrjunk könyvet!


Ez már számomra is a Na nee! kategória, de bizony kincsek vannak a turiban. Igen, tudom, ruhákat tekintve ezt már magam is rég felfedeztem, de elérkezett az ideje, hogy a másodkézi boltok kínálatában elkezdjem nézni a könyveket is. Filléres kincsek tárházára bukkantam.
Nem mondom, hogy nem volt kettős érzésem, amikor kilóra vettem meg a könyvet, de azon a szép kötőskönyvön még ez a megaláztatás se rontott.
Gondolom más város turijaiban is van elkülönített polc könyveknek, de itt Szegeden három helyre mindig beszaladok megnézi a polcokat {Olajbányász tér, Diófa vendéglő melletti, Szent István téri}. Könyvek száma 5 és 20 között mozog, áruk maximum 500 forint, mely vagy darabban vagy kilóba értendő. A gyermekkönyvek pedig még ennél is olcsóbbak!
A felhozatal változó, kiszámíthatatlan, azaz tőlünk igényel rendszerességet, kitartást;)
Jelenlegi kedvenceim a képeken!

Jelenlegi triász


Olyan jó érzés, hogy nem csak a "nagyoktól", hanem tőlem is egyre többen kérdezitek, hogy milyen könyveket olvasgatunk, szerzünk be, használunk rendszeresen. Köszönöm!

Gyermekkorom egyik kedvence volt ez a három könyv, Zsoltéknak is megvolt és Bernát is elég hamar rátalált a polcon. Azóta is lelkesen lapozgatja.
Ha valamiről keresünk képet, információmorzsákat, akkor ezekhez fordulunk, mert szépek a rajzok, egyszerű a szöveg.

A föld:
A kőzetek, A levegő és a víz, A tengerek
Ez az általunk még legkevésbé forgatott kötet, a képeket megnézegetjük, sokról már Bernát is tud mesélni, de valahogy még nem állt össze a kép, nem kapcsoljuk össze.

Az élet:
A növényvilág, Az állatvilág, Az ember világa
Itt már tudatosan keres témát, most nagyon foglalkoztatja, a hideg, meleg. Sokszor elmondja, hogy miért kell pulcsit, kabátot, sapkát venni. És keresi a havas képeket, a jól bebugyolált embereket.
A nagy melegbe pedig kaktuszok vannak:)

Az élővilág:
A rovarok világa, Közeli tájakon, A távoli tájak
Ez a legkedveltebb, ebből már kéri, hogy a képek melletti szöveget is olvassuk el. Sok állatot meg tud nevezni, eszébe jut, hogy láttuk a Vadasparkban {a Samiékkal;)} vagy kapcsolja a nagyszülők nyaralásához {kagyló, tengeri csillag, teknősbéka}.
{Gyerekkoromba ez az oldal volt a kedvencem}
Érdekes, hogy nem szintekre osztott könyvsorozatban ilyen élesen elhatárolódva kezeli a köteteket. Látszódik, hogy mennyivel megfoghatóbb számára az, amit már látott, tapasztalt, valamilyen más formában már találkozott vele.