Szegények ugyanis mindig lesznek veletek (Mt 26,11a)
Jézusnak, mint mindig, ebben is igaza van!
Pár hete kaptam egy levelet, amely még mindig aktuális. Nem tettem közzé akkor, mert az ünnepek táján rendkívül megszaporodnak az adománygyűjtő felszólítások, és nem akartam, hogy egy legyen a rengeteg közül.
Adakozással kapcsolatban rengetegszer hallottam már azt a kifogást, amelyben az fogalmazódott meg, hogy adnék én, de nincs kinek, tudom, hogy vannak szegények, de én nem ismerek, nem tudom, hogy mely alapítványnak adjam, hogy tényleg annak jusson el a teljes összeg, tárgy, akinek szánom. Jogos kétségek!
Én magam (még) soha sem szervezetem gyűjtés, és magam sem találom meg feltétlenül azon személyeket közvetlenül, akik rászorulnak, pedig ismerem az érzés, hogy milyen, amikor a hiány már szinte pótolhatatlan, és milyen jó lenne, ha észrevenné valaki! Az Úr azonban úgy hozta, hogy megismertem néhány embert, akik karitaszban, jótékonysági akciókban vesznek részt. Így most a levél mellé még három lehetőséget mutatnék fel, és ha az Úr indít, cselekedj. Ha tizedednek nincs helye, imázd át, hátha...
II. Meglepetten hallgattam hétvégén az egyik temlomi
hirdetést: Karitasz raktérunkból kifogyott a csecsemő és kisgyermek ruha. Akinek feleslege van ezekből a ruhákból, cipőkből, kérjük hozza el, hogy továbbíthassuk azt a rászorulóknak.
Plébániánkon, ahogy én látom, olajozottan, szakértő személyek vezetésével működik a karitasz, a ruhákat válogatják minden szerdán, és minden második héten ruhaosztást tartanak. Ismerik a családokat, az igényeket, sok munkaórájuk fekszik mindebben. A fentihez hasonló hirdetést még soha sem hallottam, a lányokkal meg is beszéltük, hogy elindulunk a turikba, és megtöltünk egy jó nagy táskát.
III. Koraszülött babáknak, ellátásukra számos, folyamatos akció van jelen az országban. A Segítsüti, a Szegedi Gyerekmentősök évente kétszer biztosan rendeznek gyűjtést, róluk sokat hallani. A manócsomagba folyamatosan várnak ruhákat. És ahogy az lenni szokott, amikor az ember egy ilyen akcióra felfigyel, rááll a szeme, és észreveszi a többit is, én jelenleg erre bukkantam:
Vedd fel a fonalat! Főleg, ha van sok maradék pamutod, mert egy kicsi gombolyagból is elkészülhet egy-egy kis sapi, kesztyűcske. Bár ilyen aprócska méretet még én sem kötöttem soha, most próbálkozom, amint sikerül, felteszem, hogy mekkora tű, milyen fonál, milyen méretek.
- És hogy megéri-e mindez?
- Bemutatnék egy korábbi felhívást
- Valamint az erdményt
- Az Úr ma is ennyire hatalmas!
-